12 éve nincs MALÉV

By:
On:
In: Közélet
With: 0 Comments

Pontosan 12 éve, ezen a napon született meg, a 66 évet megélt MALÉV, Magyarország légitársasága.

A Magyar Légiközlekedési Vállalat, röviden MALÉV, Magyarország nemzeti légitársasága volt, amely 1946-ban alakult és 2012-ben szűnt meg. A MALÉV története az utazás, a nemzetközi diplomácia és a gazdasági változások kereszteződésében helyezkedik el, tükrözve a magyar és a nemzetközi légiközlekedési ipar fejlődését és kihívásait.


A Maszovlet első járatai belföldiek voltak. 1946-ban nyitották meg

a Budaörs és Debrecen, Szombathely, Győr valamint Szeged közötti járatokat. Ebben az évben a Maszovlet repülőgépei 292 órát töltöttek a levegőben, összesen 1864 utast és 17 tonna rakományt szállítottak. A következő években Miskolcot, Pécset, Békéscsabát, Kaposvárt, Zalaegerszeget és Nagykanizsát is hozzácsatolták a társaság hálózatához. Az első külföldi járat 1947-ben indult Bukarestbe és létrejött az első külföldi menetrendszerű járat Prágába. A társaság tervei között szerepelt egy Varsóba, Bukarestbe és Belgrádba irányuló állandó járat létrehozása, de ez gazdasági okok miatt nem sikerült. 1954. november 25-én egy államközi szerződést írtak alá Moszkvában, melynek értelmében a magyar kormány megvásárolta a Szovjetunió részesedését a Maszovletben. Másnap megalakult a Maszovlet jogutódja, a Malév.

A MALÉV története

  • Alapítás és kezdeti évek (1946-1990): A MALÉV 1946. március 29-én alakult meg, kezdetben belföldi járatokat üzemeltetve. A következő évtizedekben a légitársaság expanziója és modernizációja révén nemzetközi útvonalakat is kialakított, a szocialista országokba, Európába, sőt, az Egyesült Államokba és a Közel-Keletre is.
  • A Nemzetközi bővülés évei (1990-2010): A rendszerváltozást követően a MALÉV tovább bővítette nemzetközi járatainak hálózatát, és jelentős modernizációt hajtott végre, új repülőgépek beszerzésével. Ebben az időszakban a légitársaság a nemzetközi légiközlekedési piac fontos szereplőjévé vált.
  • Csatlakozás az Oneworld Légi Szövetséghez (2007): A MALÉV 2007-ben csatlakozott az Oneworld légi szövetséghez, ami tovább erősítette nemzetközi pozícióit és kapcsolatait.

A Megszűnés körülményei

  • Pénzügyi nehézségek: A MALÉV már az 2000-es évek közepétől kezdődően súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdött. Ezek a problémák részben a nemzetközi gazdasági válság, részben pedig a légitársaság üzleti modelljének és működésének strukturális problémáiból fakadtak.
  • Az Európai Unió beavatkozása: 2012 elején az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy a MALÉV korábban állami támogatásokat kapott, amelyek nem feleltek meg az EU versenyjogi szabályainak. Az EU követelte ezeknek a támogatásoknak a visszafizetését, ami tovább súlyosbította a cég pénzügyi helyzetét.
  • A megszűnés: 2012. február 3-án a MALÉV bejelentette, hogy anyagi okokból leállítja működését. Ez a lépés azonnali hatállyal életbe lépett, és a légitársaság minden járata földön maradt. A MALÉV megszűnése nagy hatással volt a magyar légiközlekedési piacra, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalmára, és számos utas, valamint a légitársaság alkalmazottai számára is komoly nehézségeket okozott.

A Malév utolsó logója 1988-ban született, ennek tervezője Zsótér László volt. A népszerű reklámzene is 1988-ban készült, mely Presser Gábor szerzeménye.

Bővebben az EU beavatkozása a MALÉV támogatásával kapcsolatban

Európai Bizottság – Sajtóközlemény

Állami támogatás: a Bizottság a nemzeti légitársaság Malév számára nyújtott összeegyeztethetetlen állami támogatás visszafizettetésére szólítja fel Magyarországot

Brüsszel, , 2012. január 9. – Az Európai Bizottság megállapította, hogy a magyar nemzeti légitársaság Malév számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett. Magyarországnak most vissza kell fizettetnie a jogellenes támogatást a kedvezményezettel.

Az uniós állami támogatási szabályok értelmében a hatóságok részéről történő beavatkozás gazdasági tevékenységet végző vállalkozásokban támogatástól mentesnek tekinthető, amennyiben azt olyan feltételek mellett hajtják végre, amelyeket egy piaci feltételek mellett működő magánszereplő elfogadott volna (az úgynevezett „piacgazdasági befektető elve”). A Bizottság vizsgálata megállapította, hogy a Malév, tekintettel folyamatosan nehéz pénzügyi helyzetére, nem lett volna képes ilyen finanszírozást biztosítani a piacon a Magyarország által biztosított feltételek mellett, vagy semmilyen finanszírozáshoz nem jutott volna.

Egy nehézségekkel küzdő vállalat a 2004. évi uniós megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásokban foglalt szigorú feltételek mellett részesülhet állami támogatásban (lásd IP/04/856, MEMO/04/172). A Malév érdekében végrehajtott intézkedések azonban nem teljesítették ezeket a feltételeket, mert a Malév nem tudta igazolni, hogy milyen módon válna ismét életképessé a jelenlegi üzleti modell alkalmazása révén, semmilyen magánforrás nem járult hozzá a szerkezetátalakítás költségeihez és a tervben nem szerepelt egyetlen kompenzációs intézkedés sem a verseny jelentős állami támogatás eredményeképp kialakult torzulásának minimalizása érdekében. A Malév ezenkívül már több alkalommal részesült állami támogatásban az elmúlt évek során.

A Malév által az államtól kapott támogatásból származó gazdasági előnyök eredményekképp kialakult versenytorzulás leküzdése érdekében Magyarországnak vissza kell fizettetnie a támogatást a Malévval. Ezáltal vissza fog állni az a piaci helyzet, amely a támogatás kifizetése előtt fennállt, megszüntetve vagy legalább csökkentve ezáltal a verseny támogatásból eredő torzulását. Erre annak biztosítása érdekében van szükség, hogy a belső piacon fennmaradjanak az egyenlő versenyfeltételek. A Bizottság visszafizettetési politikáját a 2007. évi visszafizettetési közlemény (Recovery Notice) tartalmazza.

Előzmények

Számos sikertelen privatizációs kísérletet követően a magyar állam 2007-ben adásvételi megállapodást kötött az AirBridge Zrt.-vel a nemzeti fuvarozó Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. többségi tulajdonát illetően. Sajtójelentések, valamint a Magyarországnak a Malév visszaállamosítására irányuló szándékával kapcsolatos, egy panaszos által benyújtott információkat követően a Bizottság 2010 decemberében mélyreható vizsgálatot indított (lásd IP/10/1753), amely során alaposan megvizsgálta a következő intézkedéseket:

  • a Malév számára nyújtott 2003. évi, 76 millió EUR összegű kölcsön átvétele 2007 decemberében,
  • 4,3 milliárd HUF összegű de facto készpénzes kölcsön a Malév Ground Handling leányvállalatának meghiúsult eladásával összefüggésben,
  • 13,8 milliárd HUF összegű adó- és társadalombiztosítási adósság elhalasztása,
  • 2010 februárjában 25,4 milliárd HUF és 2010 szeptemberében 5,7 milliárd HUF összegű tőkeemelés,
  • 2010. május és szeptember között nyújtott 14,9 milliárd HUF összegű tulajdonosi kölcsönök,
  • ezen tulajdonosi kölcsönök egy részének (az összeg után fizetendő kamattal együtt) Malév részvényekké való átalakítása 2010 szeptemberében.

A bizalmas adatokkal kapcsolatos kérdések rendezése után a határozat betekinthető változatát a Bizottság C38/2010 ügyszám alatt teszi majd közzé a DG Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság) honlapján található State Aid Register (Állami támogatások) nyilvántartásában. Az állami támogatásokkal kapcsolatban az interneten és a Hivatalos Lapban közzétett legfrissebb határozatok jegyzéke megtalálható a State Aid Weekly e-News internetes hírlevélben.

Az AEA 2007-es felmérése szerint a Malév Európában a harmadik legpontosabb légitársaság volt 84,8%-kal. (Az eredmények szerint az első helyezett a cseh CSA, a második pedig a belgaBrussels Airlines.)

A Malév a 2011-es nyári menetrendi időszakban 32 ország 52 városába, code-share partnereivel együtt pedig 37 ország 83 városába közlekedtetett menetrend szerinti járatokat.

A nemzeti légitársaság 66 éves működés után szűnt meg, ezzel a magyar polgári repülés meghatározó korszaka zárult le 2012. február 3-án. Azóta minden évben összegyűlnek a vállalat egykori dolgozói az Aeroparkban, hogy megemlékezzenek a „kékorrú” légitársaságról, és mécsest gyújtsanak a repülőmúzeum bejáratánál felállított Boeing 767-es vezérsíknál.

A cikket összeállította: Arold Peter

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük