Az Építészfórum egyik cikkére hívta fel a figyelmet Vitézy Dávid természetesen hozzátéve a saját véleményét is a Budapesten található lepukkant, mostanság rozsdaöveteknek hívott, nem lakott területekkel kapcsolatban. Szó esett Józsefvárosról, a Rákosrendezőről és még sok minden másról.
Mit lehet csinálni egy rozsdaövezettel úgy, hogy segítsünk Budapest lakhatási problémáin, bővítsük a zöldfelületeket, kövessük a legjobb európai példákat és a végeredmény fenntartható is legyen? Ez a koncepció Józsefváros felhagyott vasúti területeinek lehetséges jövőképéről szól.
Rákosrendező arab befektetőknek való átadása kapcsán végre a közvélemény figyelme is ezekre a kérdésekre irányul – még ha ott egyre kevesebb garancia is látszik ezekre.
Azért is jó, hogy az Építészfórum ma bemutatta a BFK-ban készített terveinket, mert ez a terv alternatívát mutat a Rákosrendező körül zajló mostani fejlesztési viták kapcsán.
Régóta dolgozom ezen a problémán, már az elmúlt években is erre kerestük a választ a később felszámolt Budapest Fejlesztési Központban (BFK), ahol a budapesti fejleszthető vasúti területek jövőképét igyekeztünk megtalálni.
Jól tagolt, változatos magasságú épületeket magában foglaló, zöldfelületekkel bőségesen ellátott, a környező városrészekhez szervesen kapcsolódó, alapvetően közösségi közlekedésre épülő városszövetet terveztünk.
A Józsefvárosi pályaudvar üres területe alkalmas lehet akár 1500-2000 megfizethető, de magas minőségű bérlakás építésére. Itt a közszolgáltatási szektorokban dolgozók lakhatását szolgáló új szolgálati lakások elhelyezésére is lehetőség nyílhat, tanárok, egészségügyi és tömegközlekedési dolgozók számára. A szükséges alapellátás (óvoda, bölcsőde, orvosi rendelő, üzletek) irodák, sport- és szórakoztatólétesítmény (uszoda, fürdő) oktatási intézmények befogadására is alkalmas lehet a helyszín vegyes funkciókkal.
A legjobb bécsi példákat is figyelembe vettük, így a terület szélén vezető főutakról megközelíthető központi teremgarázsok vannak a tervben (kevesebb parkolóhely kell, ha nem házanként külön garázsok épülnek) és a terület központi területei teljesen autómentesek, hogy ott csendes, gyerekbarát, zöld közterületek jöhessenek létre. Ezeket a várostervezési gyakorlatokat használja Bécs minden új lakásfejlesztése.
A volt Józsefvárosi pályaudvar 30 hektáros területéről már 2005-ben levonult a vasút, azonban az állami tulajdonú területen mostanáig csak pontszerű fejlesztések valósultak meg (Sorsok Háza, MTK labdarúgó-akadémia). Pedig a terület adottságai igen kedvezőek: a történelmi belváros közelében, nagy zöldfelületek (Nemzeti Sírkert, Népliget) és kulturális beruházások (Opera Műhelyház, Közlekedési Múzeum) szomszédságában, villamos- és vasútvonalak által közrefogva alkalmas lehet egy jövőbemutató, példaértékű városrész létrehozására.
A közszférának kezdeményező szerepet kell vállalnia az ilyen területek fejlesztésében, mert ezek az agglomerációba való kiköltözés és a sokak számára megfizethetetlen albérlet valós alternatívái. Ezért is tartom szomorúnak a kormányzat által képviselt hozzáállást Rákosrendező kapcsán: tegnap az építészeti államtitkár kifejezetten arról beszélt az ATV esti műsorában, hogy az állam a terület tulajdonosaként nem akar beleszólni Rákosrendező fejlesztésekor létrejövő funkciókba, jöjjenek az arab befektetők és mondják meg ők, hogy fejlődjön a város. Ezzel a hozzáállással messzemenőkig nem értek egyet – főleg úgy nem, hogy a helyben élők és az önkormányzatok jogát is elvonnák a beleszólásra a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítéssel.
Ezt a tervet a kerülettel és a fővárossal is sok egyeztetéssel készítettük két éve, de aztán a fejlesztők bevonásáig már nem tudtunk eljutni. Pedig egy ilyen tervre is lehet találni fejlesztőt. Sajnos a kormány Budapest fejlesztésével foglalkozó műhelyeinek megszűnésével ez az elképzelés – mint maga a volt pályaudvar is – parlagon hever, azóta sem kezdett vele semmit az ezért felelős Magyar Állam. Ezeket az ügyeket napirenden kell tartanunk, kikényszerítve a közjót és a város valódi fejlesztését szolgáló megoldások érvényesítését, hogy a rozsdaövezetek ügye ne csak addig érdekelje a közvéleményt és a városvezetést, amíg van mi ellen tiltakozni – mint az történt a Diákváros és történik most Rákosrendező esetében.