Lázár János építési és közlekedési miniszter sajtótájékoztatót tart a napokban nagy felháborodást kiváltott, „mini-Dubaj” néven elhíresült városfejlesztési terv kapcsán.
Mint az ismeretes egy beruházócsoport elképzelésében Angyalföld és Zugló határán egy olyan terv látszik kibontakozni, amiről sok mindent nem tudunk, csak a nevét. „Mini Dubaj”. A területen, mely Rákosrendezőhöz tartozik, hatalmas felhőkarcoló mellett luxuslakások és irodaházak is épülnének az új városnegyedben. Evvel a témával is foglalkozik az Építészfórum
A tervek szerint egy új városnegyed épülne a Rákosrendező helyén, amelyet egy arab befektető finanszírozna, közel 1900 milliárd forint értékben. A magyar kormány e projekt mellé legalább 300 milliárd forint értékű infrastruktúra-fejlesztéseket végezne el. A projekt, amelyet néha „mini-Dubaj”-ként emlegetnek, az építkezések 2024 és 2030 vagy 2032 között zajlanának
.A terület fejlesztésével kapcsolatos részletek szerint az arab befektető az Egyesült Arab Emírségekből érkezik, és ő a Burj Khalifa tulajdonosa, Mohamed Alabbar, aki a területet megvásárolná és a fejlesztést végezné. A tervezett fejlesztések magukban foglalnak dubaji stílusú felhőkarcolókat és egy új városnegyedet, amely modern infrastruktúrával és többféle szolgáltatással rendelkezne.
Ez a beruházás jelentős változást hozna a Rákosrendező területén, amely jelenleg alulhasznált és fejlesztésre szorul. A projekt célja, hogy modern és dinamikus városrészt hozzon létre, amely hozzájárul Budapest gazdasági és társadalmi fejlődéséhez.
Ezen a területen szerette volna még a baloldali Gyurcsány kormány felépíteni a kormányzati negyedet, de az ellenállásba ütközött.
A Gyurcsány-kormány idején, konkrétan 2007-ben, felmerült a terv, hogy a Rákosrendező területén új kormányzati negyedet hozzanak létre. Ez a projekt része volt annak a szélesebb körű törekvésnek, amely a kormányzati funkciók centralizálását és a hatékonyság növelését célozta a közigazgatásban. A kormányzati negyed célja az volt, hogy egyetlen helyre koncentrálja a különböző minisztériumokat és állami hivatalokat, ezzel elősegítve a jobb együttműködést és kommunikációt a kormányzati egységek között.
A terv részletei szerint a kormányzati negyed modern, energiatakarékos épületeket foglalt volna magában, amelyek környezetbarát megoldásokat alkalmaznak. Emellett a tervezett fejlesztések célja volt a környező városrészek infrastruktúrájának és közlekedésének javítása is.
Azonban a projekt nem valósult meg. Több ok miatt került sor a terv elvetésére, többek között a pénzügyi és gazdasági válság miatt, amely 2008-ban sújtotta Magyarországot és a globális gazdaságot. Ez a válság jelentősen korlátozta a kormányzati kiadásokat és befektetéseket, így a kormányzati negyed projektje háttérbe szorult. A politikai változások és prioritások átrendeződése szintén hozzájárult a projekt végleges felfüggesztéséhez.
Van véleményed? Írd meg itt vagy szólj hozzá közösségi oldalunkon.